Élelmiszerek a kémiában

Indikátorok a ház körül

A vizes oldatok kémhatása savas, semleges vagy lúgos lehet. Amikor savat oldunk vízben, sav-oldatot, ha bázist vízben oldunk, akkor lúgoldatot kapunk. Az oldatok kémhatását az indikáto-rok színük megváltozásával jelzik. Az univerzális indikátor pH-ja az oldatok savasságának, lú-gosságának a mértékét is kifejezi.

Bepárlást végzünk akkor, amikor egy oldatból melegítéssel elpárologtatjuk az oldószert.

Szénhidrátok

A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből álló szerves vegyületek.  A legtöbb szénhid-rát összetétele kifejezhető ezzel a képlettel: Cn(H2O)n vagy Cn(H2O)n-1. Legnagyobb mennyi-ségben a növények fotoszintézise során keletkeznek vízből és szén-dioxidból a Nap sugárzó energiájának hatására. Legismertebb képviselőik a cukrok (szőlőcukor, gyümölcscukor, répa-cukor, tejcukor), illetve a keményítő és a cellulóz. A cukrok adják a gyümölcsök édes ízét. A mindannyiunk által édesítésre használt kristálycukor a cukorrépából kivont répacukor. 

Túlzott fogyasztásuk elhízáshoz vezethet, mert a szervezetben zsírrá alakulnak. Ezen túl fog-szuvasodást is okoznak, ezért cukros ételek fogyasztása után érdemes fogat mosni.

Keményítő

A szőlőcukor és a keményítő felépítésüket tekintve abban különböznek egymástól, hogy a keményítő sok száz szőlőcukoregységből kapcsolódik össze hosszú óriásmolekulává. A kemé-nyítő óriásmolekulája spirálisan feltekeredik.

A keményítő gabonanövények magvaiban, egyes növényi gumókban (pl. burgonya) halmozó-dik fel. Legfontosabb energiaszolgáltató tápanyagunk, mivel a búza- és rozslisztből készült pékáruk mindennapi élelmiszereink között vannak.

Fehérjék, zsírok, olajok

A fehérjék szervezetünk fontos építőkövei. A szénen, hidrogénen és oxigénen kívül nitrogén-ből és kénből épülnek fel. A legtöbb fehérjét a húsok és halfélék, illetve tejtermékek tartalmaz-zák. A növények közül a szójabab magvai gazdag fehérjeforrások. Az emberi szervezet a saját fehérjéit elsősorban a táplálékkal felvett fehérjékből alakítja át, ezért egy fejlődő szervezet számára nagyon fontos a fehérje dús táplálkozás. Az élő szervezet fehérjemolekulái aminosa-vak összekapcsolódásával keletkeznek.

A zsírok állati eredetűek, az olajok növényi eredetű élelmiszerek. Általában nem egy vegyület alkotja ezeket, hanem több hasonló szerkezetű és tulajdonságú vegyület keverékei. Ezért nincs meghatározott olvadáspontjuk, egy hőmérséklet-tartományon belül lágyulnak. A zsíroknál magasabb, az olajoknál alacsonyabb ez a hőmérséklet. A margarint növényi eredetű, folyékony olajokból készítik.

A szervezet számára nagyon fontos energiaforrások és jó tartaléktápanyagok.