A természettudományok közül a kémia központi szerepet játszik a különféle bűnesetek felderítésében. Vajon melyek voltak a legkorábbi, már tudományosnak tekinthető módszerek a mérgezések kimutatására? Tudjuk-e, hogy miben halt meg Bonaparte Napóleon? Miként lehet lefoglalt kábítószerminták vizsgálatából következtetni azok előállítására, illetve eredetére? Milyen technikákkal dolgozik a vegyész szakértő a robbantásos merényletekkel, illetve szándékos gyújtogatásokkal kapcsolatos bűnesetekben? Hogyan lehet okiratok hamisítását megállapítani kémiai elemzéssel? Milyen vizsgálati módszerek nyomán lehet közlekedési balesetek okozóit felelősségre vonni?
Az arany hamisítása
Archimédesz és a szürakuszai király koronájának történetével diákjaink már az általános iskolai fizikaórákon találkoztak. A fáma szerint a király gyanakodni kezdett, hogy ötvösei meglopták őt és nem használták fel az összes aranyat, amit az ékszer készítéséhez kaptak. A koronát megvizsgálva úgy találták, hogy tömege pontosan megegyezik a kiadott színaranyéval, de ez nem bizonyított semmit, mert a furfangos ötvösök az ellopott aranyat más fémmel, például ezüsttel pótolhatták. A király nem szerette volna, ha a vizsgálatok során megsérül a mestermű, így a tűzi próba szóba sem jöhetett. Végül Archimédesz oldotta meg a problémát azzal, hogy kimondta tételét, amit rímekbe szedve jól ismerünk: „minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya”. Ám a bűnügy leleplezéséhez egy másik feltételezéssel is élt a híres tudós, mégpedig hogy az aranynak és az ötvözetnek más-más a sűrűsége.
A méregkeverők kora
A leghírhedtebb méregkeverők valószínűleg a Borgiák voltak, akik a feltételezések szerint sokak halálát okozták a 15. század végi Olaszországban. Rodrigo Borgia bíboros nem volt éppen erkölcsös ember, két törvénytelen gyermeke, Cezare és Lucrezia örökölték apjuk kellemetlen természetét. A szőke szépség három férjet is eltemetett, és a rossz nyelvek szerint egyesek halálához neki is volt köze, de valójában nincs bizonyíték rá, hogy valóban méregkeverő lett volna.
Ujjlenyomatok keresése
Ujjlenyomatok gyakran keletkeznek, de normál körülmények között, fehér fénnyel megvilágítva nem mindig látjuk őket. A vérben vagy festékben megmaradt nyomok könnyen észrevehetőek, ezeket „látható nyomoknak” hívják, a rugalmasabb anyagokban (például agyagban vagy élelmiszerben) találhatóakat „térfogati nyomoknak”. Legtöbbször szabad szemmel nem látható, úgynevezett „látens nyomokkal” lenyomatokkal találkozunk, ezeket elő kell hívni valamiképp. A látens lenyomatokban lévő verejtékminták láthatóvá tehetők, ha megfestjük őket bizonyos kémia porokkal. Hogy milyen port válasszunk, az részben a felület típusától függ, ahol a lenyomat található, és részben attól, hogyan szeretnénk megőrizni. Például grafitport használhatunk fehér vagy világos felületen, krétaport vagy titán-dioxidot sötét anyagon, alumíniumport tükröződő felületeken (fémen vagy tükrön) alkalmazhatunk. A helyszínelő- sorozatokban is megfigyelhetjük, amint a nyomozó ecsettel felviszi a megfelelő színű port a felületre, és fényképeket készít róluk. Néha azt is láthatjuk, hogy egy ragasztós felületű átlátszó fólia segítségével leveszi a megfestett ujjlenyomatokat, és egy lapot ráragasztva rögzíti azokat. Az ujjlenyomatban található verejték és más olajok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek
megfelelő megvilágítás hatására (bizonyos UV-fényben) fluoreszkálnak. A fluoreszcencia az anyag által kibocsátott sugárzás – például látható fény formájában – akkor, ha az anyag külső sugárzásnak van kitéve. Az anyag elnyel egy bizonyos hullámhosszú (energiájú) sugárzást, és mindig ennél nagyobb hullámhosszú (tehát kisebb energiájú) fényt bocsát ki helyette. Az elnyelt és kibocsátott foton energiája közötti különbség vibrációs energiává vagy hővé alakul. Előhívható a látens ujjlenyomat előhívható úgy is, hogy vegyszerekkel kezeljük a felületet. A ninhidrin (1,2,3-indántrion-hidrát) színtelen, kristályos vegyület, az aminosavakkal reagálva ibolyásvörös színreakciót ad, és még nagyon régi ujjlenyomatok is előhívhatóak vele.
Kapcsolatok keresése
Itt megnézheted milyen tartlamak kapcsolódnak.
TANANYAG ÉRTÉKELÉSE
Itt látod az értékelések átlagát.
